Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete Egységes Szerkezetbe Foglalt Alapszabálya

    

1. a./ Az egyesület neve:

KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete

Az egyesület rövidített neve: KINCS Egyesület

b./ Az egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Vacsi köz 11.

c./ Működési területe: Kecskemét és környéke

d./ Az egyesület jogi személy, amely a Nagycsaládosok Országos Egyesületének /NOE/ helyi tagegyesülete, mint a NOE Budapest rendes tagja. 

e./ Az egyesület pecsétjén olvasható: KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete, Kecskemét. A pecséten további jelölés is olvasható. 

f./ Alapításának ideje: 1988. március 21. 

2./ Az egyesület céja:

  • Mutassa fel a társadalomnak a nagycsaládhoz fűződő társadalmi értékeket, erősítse a jövő generációért érzett felelősséget.
  • Az élet, az anyaság, apaság tiszteletére nevelés.
  • A házasság, a család fontosságának hangsúlyozása.
  • Erősítse tagjai között és környezetükben a társadalmi szolidaritást.
  • Képviselje a családok érdekeit.
  • Gyermekek képességfejlesztésének, ismeretterjesztésének elősegítése.
  • Egy élhetőbb világ megteremtése gyermekeink számára.
  • Környezettudatos és egészséges életmódra nevelés.
  • Környezetvédelem lehetőségeinek megismertetése a gyermekek, fiatalok és felnőttek körében.
  • A nagycsaládosok esélyegyenlőségének elősegítése
  • Adománygyűjtés, adományosztás

 3./ Az egyesület tevékenysége:

  • Együttműködés az egyesület tevékenységével kapcsolatban lévő civil szervezetekkel és más egyesületekkel.
  • A családok körében jelentkező igényeket folyamatosan figyelemmel kíséri, a konkrét lehetőségeket felkutatja.
  • Minden olyan, az egyesület szervei és tagjai által végzett vagy irányított tevékenység, amely alkalmas a célok megvalósítására.
  • Az egyesület szolgáltatásai egyesületi tagságtól függetlenül igénybe vehetők. Az egyesület évente egyszer tevékenységéről és gazdálkodásáról beszámol a helyi sajtóban.
  • Szervezi az önsegítő csoportokat és támogatja a kölcsönös, egymást segítő tevékenységüket.
  • Célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
  • adománygyűjtés, adományosztás

4./ Az egyesület közhasznú jogállása: 

Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat az alábbiakban felsorolt területeken:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (egészséges életmódra nevelés), mely a lakosság egészségi állapotának javítása, jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés közfeladathoz kötődik. E közfeladatot az 1997. évi CLIV. tv. 144. § /1/-/2 bekezdése írja elő.
  • szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (családok számára szociális ügyekben tanácsadás), mely a családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E közfeladatot a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. tv. preambuluma írja elő.
  • környezetvédelem (környezeti nevelés), mely közfeladat a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, környezet- és természetvédelem, közterület tisztántartásával, lomtalanítással kapcsolatos feladatok, helyi környezet- és természetvédelem. E közfeladatokat a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § /1/ bekezdés 11. pontja ír elő.
  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, mely a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások közfeladathoz kötődik. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások ellátása vonatkozásában a közfeladat teljesítését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § /1/ bekezdés 8. és 15. pontja írja elő.

A fenti szolgáltatások ingyenesek, egyesületi tagságtól függetlenül minden három- és többgyermekes családnak rendelkezésére állnak. Lehetőség szerint az egyesülethez forduló kisebb családokat is segíteni kell. 

Az egyesület

  • nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenységének megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 

5./ Az egyesület célját elsősorban az alábbi eszközökkel valósítja meg:

  • anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatása és felhasználása a nagycsaládosok gondjainak enyhítése érdekében;
  • felvilágosító munka végzése a családok törvényes lehetőségeiről;
  • előadások, tanfolyamok, egyéb fórumok szervezése.

6./ Az egyesület tagjai: 

(1.) Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan Kecskeméten és a város környékén lakó vagy dolgozó személy, aki - akinek családja - saját háztartásában legalább három vagy több gyermeket nevel, vagy nevelt fel, azonosulva az egyesület céljaival és feladataival a legjobb tudása szerint rendszeresen és tevékenyen részt vesz azok megvalósításában, valamint évente a közgyűlés által megállapított tagsági díjat megfizeti és rendelkezik a 7./ pontbeli ajánlással.

(2.) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében.

(3.) Tiszteletbeli tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a nagycsaládosokért végzett kimagasló tevékenységével jelentős eredményeket ért el. A tiszteletbeli tagot a közgyűlés választja meg a tagságra.

(4.) Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja lehet külföldi állampolgár is. 

7./ Tagsági viszony létesítése:

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

Az alapítást követően a rendes tag tagsági viszonyának keletkezéséhez Belépési nyilatkozatot kell kitölteni, kettő egyesületi tag ajánlásával, amelyet az egyesület elnökségéhez kell eljuttatni.

A rendes tag tagsági jogviszonyának keletkezéséről az elnökség soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.

A rendes tag a tagságából eredő jogokat akkor gyakorolhatja, ha tagdíját befizette, melynek összege az alapításkor évi 10 forint volt, az alapszabály módosításakor 5.000,-Ft. Ezt követően a tagdíjat legkésőbb minden év január 20. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 20. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

Tiszteletbeli és pártoló tag belépését az elnök kezdeményezi. 

8./ Az egyesületi tag jogállása

 (1.) Az egyesület rendes tagjának jogai:

  • Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
  • Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
  • A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  • A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  • szavazati joggal rendelkezik és tisztségre választható /egy tagkártya = egy szavazat/;
  • az egyesület eszközeit, szolgáltatásait, az egyesület által nyújtott kedvezményeket családtagjaival együtt igénybe veheti;
  • egyesületi tagfelvételre személyre szóló ajánlást tehet;
  • újabb gyermek születése esetén a születés utáni évben mentesül a tagdíjfizetés alól
  •  a tag a tagságból eredő jogait akkor gyakorolhatja, ha tagdíját befizette, valamint a közgyűlés által előírt módon és mértékben részt vesz az egyesület munkájában. Az egyesületért végzett tevékenység a családtagok révén is teljesíthető. 

(2.) Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

  • az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
  • az évenként és családonként a közgyűlés által határozatban megállapított tagdíjat, annak esedékességéig megfizetni
  • köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani
  • a közgyűlés munkájában részt venni, az egyesületi célok és feladatok megvalósításában aktívan közreműködni
  • jelentse be a család adatainak változását a változás bekövetkezését követő 15 napon belül. 

(3.) Pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

  • jogosult a közgyűléseken tanácskozási joggal részt venni;
  • köteles az alapszabály és az egyesület határozatainak rá vonatkozó rendelkezéseinek betartására;

(4.) A tiszteletbeli tag jogosult:

  • jogosult a közgyűléseken tanácskozási joggal részt venni;
  • javaslatokat, indítványokat kezdeményezhet.

A civil szervezet bármely tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. 

9./ A tagsági jogviszony megszűnik:

  • a tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti
  • a tag kizárásával: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagok meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 

10./ Az egyesület által vezetett nyilvántartások: 

  • A Belépési nyilatkozatban közölt személyi adatok alapján az egyesület nyilvántartja tagjait, melyet az egyesület titkára vezet. A nyilatkozat tartalmazza a személyre, foglalkozásra és szakképzettségére vonatkozó adatokat, valamint az aláírásokat és az ajánlást. A tagsági igazolvány számát is fel kell rajta tüntetni. A tagnyilvántartás adatai nem nyilvánosak, azokba csak a tagság saját maga tekinthet be és a mindenkori vezetőség tagjai, illetve akit, vagy akiket a tag erre felhatalmaz. Tárolása zárt helyen történik az irattárban, vagy ennek hiányában a titkárnál.
  • Az egyesület szerveinek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a jelenlévők számát, napirendjét, a hozott határozatokat, a határozatok támogatóinak, ellenzőinek számarányát, a fenntartott kisebbségi véleményt.
  • A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és az erre a célra felkért két egyesületi tag hitelesít. Az elkészült jegyzőkönyvbe az egyesület valamennyi tagja betekinthet, azokról másolatot készíthet, őrzéséről a titkár gondoskodik.
  • Az egyesület tevékenységéről és szolgáltatásáról rendszeresen tájékoztatja környezetét.
  • Az egyesület működésének főbb adatai, szolgáltatásai, az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet, a működés során keletkezett egyéb iratok nyilvánosak, az azokba való betekintést az elnökkel egyeztetett helyen és időpontban lehetővé kell tenni.
  • Tájékoztató, szakmai és információs iratokba bárki betekinthet, azoknak minél szélesebb körben való megismertetése fontos feladata valamennyi egyesületi tagnak.
  • Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.kincsegyesulet.hu internetes honlapján, és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja.

A közhasznú szervezet éves beszámolóját az egyesület közgyűlése nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hagyja jóvá legkésőbb a tárgy évet követő év május 25. napjáig.

Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 30. napjáig a www.kincsegyesulet.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. 

11./ Az egyesület szervezete

  • Közgyűlés, mint az egyesület legfőbb szerve
  • Elnökség, mint ügyvezető szerve
  • Felügyelőbizottság, mint felügyelő szerve

Az elnökség mellett a közgyűlés határozata alapján állandó és ideiglenes bizottságok működhetnek. 

(1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A legfőbb szerv ülései nyilvánosak.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni az egyesület székhelyére. A közgyűlés az elnökség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható.

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fenti okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Összehívásáról legalább nyolc nappal korábban az elnökség gondoskodik. A meghívót igazolható módon, írásban kell megküldeni a napirend egyidejű közlése mellett.

 Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

  • az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítés vagy
  • a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada cél megjelölésével kívánja, rendkívüli esetben a Felügyelőbizottság is indítványozhatja.

A napirendet az előzetes elnökségi ülésen kell meghatározni.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés napirendjét a meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, annak indoklásával. A napirend kiegészítéséről az Elnök jogosult dönteni. Ha az elnök elfogadja a kiegészítést, akkor az elnök új meghívót küld a tagoknak a napirend kiegészítésével, a közgyűlés új időpontja előtt legalább 8 nappal.

 Ha erről nem dönt, vagy a kiegészítést elutasítja, akkor a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok, több mint a fele jelen van.. Határozatképtelenség miatt a közgyűlést el kell halasztani a meghívóban meghatározott módon 8 napon belül. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendben felvetett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták. Amennyiben a közgyűlés nem ugyanazon a napon kerül megtartásra, úgy új meghívót kell a tagoknak küldeni igazolható módon. Ezen meghívónak is tartalmaznia kell, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés vezetése a levezető elnök feladata. A levezető elnök személyére az egyesület elnöke tesz a közgyűlésen javaslatot. Megválasztása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés levezető elnöke kéri fel. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá.

A közgyűlésen hozott határozatokról a vezetőség nyilvántartást vezet. Ebben rögzítésre kerül a határozat tartalma, időpontja, hatálya, illetve a határozatók támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A nyilvántartás nyilvános, az azokba való betekintést az elnökkel történt egyeztetett időpontban lehetővé kell tenni.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A közgyűlés határozatait a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.

Az egyesület bármely tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

Ha az elnök a közgyűlést nem hívja össze - bár azt az alapszabály előírja – a Felügyelőbizottság elnöke írásban felhívja az elnökséget a közgyűlés 30 napon belül való megtartására. Ennek elmaradása esetén a közgyűlést a Felügyelőbizottság is összehívhatja.

Mint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete /NOE/ helyi tagegyesülete, a közgyűlés választja meg a NOE üléseire a küldötteket a NOE Budapesti Alapszabálya szerint.

A közgyűlésen a szavazás nyílt, kézfeltartással, személyesen történik, egyszerű szótöbbséggel.

A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Titkos szavazás esetén szavazólap és szavazó urna szükséges. Titkos szavazás lebonyolításához a közgyűlés 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ.

Az elnökség mandátumának lejárta előtt legkésőbb 1 hónappal három tagú Jelölő Bizottságot kell választani vezetővel az élen, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Az újraválasztó közgyűlésen három tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell választani nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, amelynek vezetője állapítja meg a szavazás érvényességét és hirdeti ki a megválasztottakat

(2) Az egyesület ügyintéző testülete (ügyvezetőség) az elnökség.

A tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Az elnökség tagjai:

  • Elnök
  • Elnökhelyettes
  • Titkár
  • 2 elnökségi tag

 A közgyűlések közötti időtartamban az egyesület legfőbb vezető, végrehajtó és ügyintéző szerve az elnökség, amelyet a közgyűlés tagjai sorából 4 év időtartamra titkos szavazással választ. Az elnökség tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több, mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki sem kapta meg az érvényes szavazatok több, mint a felét, abban az esetben a két legtöbb szavazatot szerzett személy közül az lesz a tisztségviselő, aki egy újabb szavazás során a szavazatok több, mint a felét megszerzi. Az elnöki funkciót legfeljebb nyolc évig lehet folyamatosan betölteni. Az elnökségbe való választhatóságot minimum 1 éves tagsági viszonyhoz kell kötni.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. A meghívót igazolható módon, írásban kell megküldeni a napirend egyidejű közlése mellett szükség szerint, de negyedévente legalább egyszer az ülés megkezdése előtt legalább nyolc nappal. Az elnökség bármely tagja a napirend megjelölésével rendkívüli elnökségi ülést kérhet, melyet az elnök 15 napon belül köteles összehívni. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha jelen van legalább három tagja. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést nyolc napon belül újra össze kell hívni. A megismételt elnökségi üléshez új meghívót kell küldeni. Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülésen hozott határozatokról a vezetőség nyilvántartást vezet. Ebben rögzítésre kerül a döntés tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül az elnök írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 Az elnök feladatai:

  • vezeti az elnökség üléseit;
  • ellenőrzi a jogszabályok és az alapszabály előírásainak betartását;
  • jogosult az egyesület képviseletére, aláírási joggal bír;
  • dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és az elnökség nem vonta kollektív döntést igénylő jogkörébe;
  • intézkedik a pályázatok ügyében, építi a sajtókapcsolatokat;
  • utalványozási joga van az elnökhelyettessel vagy titkárral együtt.

 Az elnökhelyettes feladatai:

  • Az elnökhelyettes rendelkezik mindazon jogosítvánnyal, mint az elnök, ha az elnök akadályoztatva van pl. beteg, tartósan távol van, stb. Egyébként az általános ügyek vitelét látja el.
  • Éves közhasznúsági mellékletet készít.
  • Utalványozási joga van az elnökkel vagy a titkárral együtt.

 A titkár feladatai:

  • Irányítja az egyesület adminisztratív, gazdasági és ügyviteli szervét.
  • Gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről, iratkezelésről.
  • Gondoskodik a folyamatos és eseti adatszolgáltatásról az elnökség és a felügyeleti szerv részére.
  • Gyakorolja a munkáltatói jogokat. E feladatkörében folyamatos beszámolási és jóváhagyási kötelezettsége van az elnök felé.
  • Utalványozási joga van az elnökkel vagy az elnökhelyettessel együtt.

(3) Felügyelőbizottság

Tagjai:

  • Elnök
  • 2 bizottsági tag 

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az egyesület közvetlen felügyelő szerve, melyet a határozatképes közgyűlés választ meg négy évre. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága.

A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

A felügyelőbizottság működése.

  • A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
  • A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A felügyelőbizottsági üléseinek összehívásának rendjére, napirendjei közlésének módjára az elnökség összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  • A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tagja jelen van, megállapításait, javaslatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
  • A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  • A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
  • A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    • a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
    • b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  • A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  • A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  • tevékenységéről, észrevételeiről jelentést készít az elnökségnek, részére intézkedést indítványozhat. Intézkedési javaslatának elutasítása esetén a Bizottság közgyűlést hívhat össze;
  • évenként beszámolót terjeszt a közgyűlés elé;
  • A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
  • Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
  • A Felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein. 

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. 

(4.) Könyvelő és pénztáros:

Szakmai felkészültséggel rendelkező személyek, nem tagjai az elnökségnek. A könyvelő megbízási szerződés alapján dolgozik. A könyvelői tevékenység ellátásának nem feltétele az egyesületi tagság. A pénztáros az egyesület tagjai közül kerül ki az elnökség megbízása alapján. A pénzkezelést a hatályos számviteli törvény előírásainak figyelembe vételével és betartásával kell elvégezni.

(5.)Könyvelő:

  • pénztárbevételi-, kiadási bizonylatok, számlák alapján vezeti a pénztárkönyvet, továbbá a tagdíj és egyéb gazdasági nyilvántartásokat, az ehhez tartozó bizonylatokat megőrzi és az egyesület irattárában elhelyezi;
  • az évi költségvetés tervezetét, a zárszámadást és a vagyonmérleget elkészíti és az elnökség elé terjeszti;
  • elkészíti a nyers közhasznúsági mellékletet és gondoskodik az egyesület jelentési kötelezettségeinek teljesítéséről más hatóságok felé.

 (6.)Pénztáros:

  • intézi az egyesület pénzügyeit, a házi pénztárat;
  • az egyesület pénzügyi helyzetéről az elnököt rendszeresen tájékoztatja, illetve arról az elnökségnek beszámol, ha erre külön felhívják;
  • előkészíti az utalványozásokat és beszedi a tagdíjakat és egyéb pénzbeli adományokat, pénztár zárásokat készít;
  • a könyvelővel állandó kapcsolatot tart, pénztárzárásokat készít, a könyvelőnek átadja a könyvelendő bizonylatokat;
  • teljes anyagi felelősséggel kezeli a házipénztárt, a készpénz-csekkeket és az elszámolási utalványokat, szigorú elszámolási nyomtatványokat;
  • a pénztárost egy évben egyszer díjazás illeti meg minimum a káló mértékéig az elnökség döntése alapján.

(7.)Összeférhetetlenségi szabályok.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
  • az aki a fenti pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 

12./ Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület a jogi személy és tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak tagdíjat kötelesek az egyesületnek fizetni, az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület adóellenőrzését a megyei adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, a törvényességi ellenőrzését az ügyészség, nyilvántartási felügyeletét a Törvényszék gyakorolja.

Az egyesület pénzforgalma a pénzintézetnél vezetett folyószámlán történik. A folyószámláról a pénz felvételére - a kiutalások az elnökség utalványozási joggal felruházott két tagjának együttes aláírása után - az elnök, az elnökhelyettes, vagy a pénztáros jogosult önálló pénzfelvételi jogosultsággal.

Az egyesület a pénzügyi jogszabályok, az éves költségvetés alapján gazdálkodik, gazdálkodásáról zárszámadást készít.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. Az egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az Alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik. 

13./ Az egyesület megszűnése,

Jogutód nélkül:

  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését,
  • az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli,
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Jogutódlással:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén:

  • megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
  • a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
  • ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a Ectv. 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt, akkor egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény /Ptk./, a 2011. évi CLXXV. törvény /Civil törvény/, valamint az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kecskemét, 2015. december 8.